Levélváltás a Budára javasolt villamospályán vezetett buszsávok ügyében
A Városháza a BKV-ra hivatkozva elutasította az Alkotás utcai és Krisztina körúti közös tömegközlekedési sávra vonatkozó javaslatunkat. Válaszunkban számos érvet sorakoztattunk fel a szűkszavú elutasítás ellen.
A villamospálya felhasználása a buszok gyorsítását szolgálná., Alkotás út, Budapest (forrás: Varga Ákos Endre)
A Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya által a 2005. novemberi levelünkre küldött válasz letölthető PDF formátumban INNEN.
A szűkszavú elutasításra tételes ellenérvekkel válaszoltunk, a választ az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:
Itt, a Budaörsi út és a Villányi út csomópontjában térne be a 139-es a vágányokra – nem csak a dugó ellen volna jó, a villamossal közös szakaszokon utazóknak is kedvezne a változtatás., Villányi út, Budapest (forrás: Varga Ákos Endre)
“Címzett:
Csordás Mihály ügyosztályvezető
Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály
Tárgy: autóbuszsávok kijelölése
Tisztelt Ügyosztályvezető Úr!
Az Egyesületünk által készített javaslatra válaszul, az Alkotás utcában és a Krisztina körúton a villamosvágányok igénybevételével történő autóbuszsávok kijelölésével kapcsolatban írt levelet köszönettel megkaptuk.
Az Alkotás utcai előnyben részesítési megoldás ellen felhozott három ellenérvre az alábbiakban tudunk reagálni:
1., A BKV álláspontját, miszerint a villamospálya autóbuszközlekedésre nem alkalmas, annak fényében nehezen tudjuk értékelni, hogy a villamospálya a Nagyenyed utcai, autóbuszközlekedésre menetrendszerűen használt vágányokkal egyidőben és azonos technológiával került kiépítésre. Szóbeli egyeztetésünkön a BKV ZRt. képviselője egyedül a vízelvezető nyílások különbözőségét tudta megjelölni, mint az átszervezés akadályát. Ugyan szemrevételezésünk során azt tapasztaltuk, hogy a vízelvezetők mindkét vonalon azonosak, ha mégis valamilyen nem látható különbség lenne köztük, cseréjük nem szabadna hogy gátot szabjon a Gazdagréti lakótelepen élő lakosok közlekedési kiszolgálásjavításának. Különösképpen érthetetlennek tartjuk a villamospálya alkalmatlanságát, ha az utolsó bekezdésben írottak szerint, az Alkotás utcaival szintén egyidőben, de nem autóbuszközlekedés céljából épült Krisztina körúti vágányok nyárra mégiscsak alkalmasak lesznek vagy azzá tehetőek a metrópótlók és a 21-esek közlekedésére. Az érvet tovább gyengíti, hogy a villamospályát operatív villamospótlás céljából több alkalommal is használták autóbuszok.
Kérjük, a BKV adjon pontos és részletes tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a villamospálya alkalmassá tétele milyen beavatkozást igényel és ennek milyen költségvonzatai vannak.
A Fővárosi Közgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága és Városüzemeltetési Bizottsága által 2005 végén tartott közös munkamegbeszélésen elhangzottak értelmében lehetőséget látunk arra, hogy egy ilyen mértékű beruházás finanszírozására mód nyíljon, a fenti költségbecslés azonban szükséges ahhoz, hogy az átalakítás – esetleges költségvonzataival együtt – szerepelhessen a megújúló „Tömegközlekedés előnyben részesítése” programban. Ezzel együtt kérjük szíves segítségüket és támogatásukat arra vonatkozóan, hogy az egyéb előnyben részesítési szükségletek (XVII. kerület, 7-es buszcsalád vonala, stb.) mellett az autóbuszközlekedésre előnyben részesítési céllal igénybevehető villamospályák, így az Alkotás utcai és Krisztina körúti villamosvágányok átalakításának feltétlenül szükséges költségei képezzék részét ezen programnak.
2., A 139-es gyors autóbusz önálló, Tarcsay Vilmos utcai megállóhelyének kiszolgálatlansága valóban az átalakítás szinte egyetlen hátránya, azt azonban enyhíti, hogy mind a Csörsz utcai, mind a Márvány utcai villamosmegálló a mai buszmegállóból rövid, az annak vonzáskörzetében található intézményekből pedig közel a mai buszmegálló elérésével azonos hosszúságú gyaloglással elérhető. Az pedig, hogy a környék intézményeiből vagy lakóházaiból a 2-es metró felé tartóknak nem kell az egymástól távol eső megállóhelyek miatt a busz vagy a villamos között választaniuk, összességében a közösségi közlekedés színvonalát növeli, hisz az átlagos várakozási időt jelentősen csökkenti. Reggeli csúcsidőben a közúti torlódás miatt a közös tömegközlekedési sáv használata a busznak nem okoz menetidőveszteséget, a délutáni csúcsidőben pedig a Déli pályaudvar felé a terheletlenebb irányban közlekedő 139-es gyors autóbuszok segíthetnek a 61-es villamosok zsúfoltságán.
A villamospálya felhasználása a buszok gyorsítását szolgálná., Alkotás út, Budapest (forrás: Varga Ákos Endre)
3., A változtatást pusztán előnyben részesítési megoldásként vizsgálva valóban problémaként vetődhet fel az, hogy a 139-es gyors autóbusz a megállóhelyek megváltozása miatt teljes üzemidőben, torlódásmentes időszakokban is kénytelen volna a vágányokon közlekedni. Valójában azonban ez a változtatás is pozitív, hisz a csúcsidőn kívüli, mind az autóbusz, mind a villamos közlekedése esetében ritkább követésű időszakokban az utasok a megálló kiválasztásával nem kényszerülnének a számukra két megfelelő eszköz közül választásra. Ennek köszönhetően elkerülhető lenne az a balesetveszélyes és kevéssé utasbarát helyzet, melynek következtében ma az utasok egy része a rossz megállót választva lemarad a hamarabb érkező, számára kedvező járműről, másik részük pedig az úttesten balesetveszélyesen átrohanva kísérli meg a másik megálló megközelítését (Hegyalja útnál és Márvány utcánál jellemző). Az Alkotás utcai megállók jobb kiszolgálására tehát csak a közös tömegközlekedési sáv kialakítása adhat választ, erre a problémára még az – egyébként hosszát tekintve a reggeli torlódások idején közel sem elegendően hosszú – jelenleg ideiglenes autóbusz sáv sem ad megoldást. Megjegyezzük, hogy a villamos esetleges üzemzavara esetén lassan és körülményesen megszervezett autóbuszpótlás jelentette kellemetlenségeket legalább ezen a szakaszon a 139-es gyors autóbusz jól kompenzálhatja.
A közös tömegközlekedési sáv külföldön általánosan alkalmazott módszer, melynek célja a fentieken túl az, hogy minden időszakban megbízható, kiszámítható menetidőt biztosítson. A 139-es gyors esetében az M1-M7 autópálya bevezető szakaszán tervezett buszsáv is ezt célozza, a Déli pályaudvarnál létesített buszsáv rövidsége miatt a feladatnak csak kisebb részben felel meg. Megjegyezzük még, hogy az 56-os és 61-es villamosok tervezett összekötése esetén javaslatunk megvalósításával közösperonos átszállási lehetőség létesülne Gazdagrét és a Budaörsi út térségéből a Szilágyi Erzsébet fasor és Hűvösvölgy felé – ez sem elhanyagolható szempont.
Összességében tehát az Alkotás utcai közös tömegközlekedési sáv ellen felhozott ellenérvekkel nem tudunk egyetérteni, ezért kérjük javaslatunk alaposabb vizsgálatát, a BKV elutasító érvének részletesebb, a költségekre is kitekintő vizsgálatát, az utasforgalmi szempontok figyelembevételével pedig a közös tömegközlekedési sáv megvalósulásának elősegítését, az előnyben részesítési programjavaslatokban történő szerepeltetését.
A Magyar Jakobinusok tere és a Moszkva tér közötti közös tömegközlekedési sáv kialakításával kapcsolatos válaszukat köszönjük, reméljük, hogy a metrópótlás idején a sáv úgy kerül kialakításra, hogy az később valóban alkalmas lehet a 21-es, 21-es gyors, 39-es és 90-es autóbuszok menetrendszerű közlekedésére.
Együttműködését a budapesti utazóközönség nevében köszönjük.
Budapest, 2006. január 23.
Üdvözlettel:
Vitézy Dávid
munkacsoport-vezető
Közlekedésfejlesztés munkacsoport”
