Vita a 32-es autóbusz útvonalmódosításáról: ellenérvek és új ötletek
A BKV részletes, de erősen kétes alapokon nyugvó elutasító válaszában számos érvet hozott fel a 32-es autóbusz útvonalmódosítása ellen. Ezekre válaszolunk és igyekszünk konstruktív irányba terelni a vitát.
Az alacsonypadlós járművek közlekedése a mozgássérülteknek ugyan valóban kedvez, összességében azonban a Nagy Lajos király útján nem lenne szabad a villamosnak ilyen konkurenciát állítani., Kassai tér, Budapest (forrás: VEKE)
A VEKE még 2005 szeptemberében készítette el javaslatát a 32-es és 132-es gyors autóbuszok újragondolásáról, a Róna utca tömegközlekedési kiszolgálásának javításáról.
A javaslat a Róna utca tömegközlekedéssel nem ellátott területeinek kiszolgálásáról, a kihasználatlan 132-es gyorsjárat megszüntetéséről, a 32-es alapjárat Róna utcába történő betereléséről és Fáy utcai kerülőjének megszüntetéséről, egyidejűleg sűrítéséről szólt. A javaslatot a BKV elutasította. A közlekedési társaság 8 oldalas válaszlevelét és elutasító elemzését teljes terjedelmében, PDF formátumban letölthetik INNEN.
A gyorsjárat önálló szakaszán a dugók miatt szinte használhatatlan, a közös szakaszon pedig egyenetlenül érkezik, ezért közlekedtetése igencsak pazarló., Kassai tér, Budapest (forrás: VEKE)
A Fáy utcai kerülő csak a menetidőt növeli, több a kára, mint a haszna., Fáy utca, Budapest (forrás: Istvánfi Péter)
Az Egyesület Közlekedésfejlesztés munkacsoportja a felmerült érvek többségét megalapozatlannak tartja és ezeket válaszunkban egyértelműen cáfolni kívántuk. Egyidejűleg azonban a vitát megkíséreltük konstruktív irányba is terelni, hiszen az alapvető célunk, hogy a Róna utca ma kiszolgálatlan szakaszain legyen tömegközlekedés és ha ezt a célt a BKV ellenállása miatt a 32-es busz útvonalmódosításával nem lehet elérni, akkor más megoldásokat is vizsgálni kell.
A BKV illetékes főosztály-vezetőjének írt válaszunkat az alábbiakban olvashatják:
“Iktatási szám: 42/2006
Címzett:
Bősze Sándor főosztályvezető
BKV ZRt. Közlekedési Főosztály
Tárgy: a Róna utca közlekedési alapellátása a 32-es, 70-es vagy 77-es buszjárattal
Tisztelt Főosztályvezető úr!
A 32-es busz átszervezésére vonatkozó, Egyesületünk által tett javaslatra készített válaszlevelüket köszönettel megkaptuk.
Az Önök által tett észrevételeket megvizsgálva az átszervezésre vonatkozó elutasító álláspontjukkal az alábbi okokból kifolyólag nem értünk egyet:
– A jelenleg hatályos önkormányzati törvény szerint a tömegközlekedési feladatok ellátása Budapesten – helyesen – a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik, a kerületi önkormányzatoknak nincsen beleszólási lehetőségük a járatok forgalomszervezésébe. Az önkormányzati törvényben nyilvánvalóan azért szerepel ez a szabályozás, mert a városi közlekedés nem kerületi, hanem összvárosi szinten kezelhető hatékonyan. Ezt az elvet a BKV ZRt. más esetekben következetesen alkalmazza is. Azzal az állásponttal mindettől függetlenül természetesen egyetértünk, hogy a kerületek véleményének kikérése az egyes átszervezések kapcsán fontos lehet, azonban döntő szempontként a kellően megalapozott szakma- és várospolitikai érvekkel szemben nem jöhet számításba. Emiatt azt az érvet, hogy a 132-es gyors a X. kerületi Önkormányzat hozzájárulásának híján nem szüntethető meg, nem tudjuk elfogadni. Javaslatunkkal kapcsolatban mindenesetre örömmel vettük volna, ha az abban leginkább érintett XIV. kerületi Önkormányzat véleményét is kikérik.
Az alacsonypadlós járművek közlekedése a mozgássérülteknek ugyan valóban kedvez, összességében azonban a Nagy Lajos király útján nem lenne szabad a villamosnak ilyen konkurenciát állítani., Kassai tér, Budapest (forrás: VEKE)
A nyári terelés idején már a Róna utcában járt a 32-es., Róna utca, Budapest (forrás: Győri Márk)
– A XIII. kerület Fáy utcai kerülőútvonal megszüntetése az utasok döntő többsége számára a menetidő csökkenését eredményezné. Az Önök által bemutatott forgalomfelvételi adatokból feltételezhető, hogy a vizsgált két megállóhely utasforgalmának jelentős része a 3-as metró és a 120-as busz átszálló utasaiból tevődik össze. A megállóhelyek tényleges célforgalma a felmért 1988 napi utasnak csak egy kisebb része lehet. A Forgách és Frangepán utcai megállóhelyek célforgalma egyébként azért sem jelentős, mert semmilyen fontosabb közintézmény nem található a rágyaloglási távolságon belül.
A 120-as busz túlterheltsége mint érv nyilvánvalóan téves, hiszen a terheltebb csúcsórai irányban – az Árpád híd felé – a 32-es nem nyújt utazási lehetőséget. A 3-as metróról átszálló utasoknak az Árpád hídi megálló ugyanolyan kedvező, mint a Forgách utcai. Kevés többlet lépcsőzést csak az Újpest felől érkezőknek jelentene a változtatás. Véleményünk szerint azonban ez nem túl jellemző átszállási irány, tekintettel arra, hogy a 32-es busz Újpestről a 14-es villamossal is elérhető. A Duna Plazától a Béke tér térségébe a 4-es busz közvetlen eljutási lehetőséget ad. Megjegyezzük még, hogy néhány évvel ezelőtt a 26-os és 106-os busz hasonló (Teve utcai) kerülőjének megszüntetésekor hasonló aggályok nem merültek fel, illetve utóbbi járatokról a metró az Árpád hídnál a belváros felé szintén csak az aluljáró alsó szintjén át érhető el, jóval több utasnak okozva kényelmetlenséget nemcsak emiatt, hanem a megállóba való beállás körülményessége miatt is. Mindazonáltal a 32-es kétutcányi kerülőjének fenntartását vagy megszüntetését önmagában nem tartjuk annyira jelentősnek, hogy az átszervezés szempontjából döntő fontosságú legyen.
– Az Örs vezér terei végállomás elhelyezésével kapcsolatos kritika figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Örs vezér tere – Zugló végállomás és a HÉV a 32-es buszról leszállva jelenleg is csak az aluljárón keresztül, vagy a Bánki Donát utcától hosszasan gyalogolva lehetséges. A jelenlegi helyzetben a Kőbánya és a XVII. kerület felől érkező utasok vagy választani kényszerülnek a 32-es és a 132gy viszonylatok között, vagy az Önök által is említett több száz méteres gyaloglást kell választaniuk. Ebből a szempontból az általunk előterjesztett “A” változat nyilvánvalóan kedvezőbb kapcsolatot ad. Nem igazán tudjuk érvként elfogadni a zuglói végállomás felől a többlet aluljárózásból akadó kellemetlenséget sem, tekintettel arra, hogy a metró elérése érdekében ennél legalább két nagyságrenddel több utas kénytelen az aluljárón át közlekedni. Ezt a problémát a 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötésére vonatkozó projektjavaslatunk megítélésekor nem tartották fontosnak figyelembe venni. Az “A” változat esetében a dugókra való hivatkozás szintén nem kellően alátámasztott. Tapasztalataink szerint a Kerepesi úton a Stadionok felé csak ritkán szokott a kocsisor a Róna utcáig elérni. Másik irányban valóban előfordul torlódás, de ennek gyakorisága és hossza semmiképpen sem hosszabb, mint az, amit a buszok az Örs vezér terei behaladáskor kénytelenek végigállni. Ugyanakkor a Kerepesi út felől a busz lámpa akadályoztatása nélkül, külön kanyarodósávon tud az Örs vezér terére behaladni.
A “B” változat fő előnye, hogy a Bolgárkertész és a Padlizsán utca térsége végre közlekedési ellátást kap. Véleményünk szerint a térség közlekedési alapellátása jelenleg az elégtelen kategóriába esik. Ez esetben a kőbányai oldal felől történő átszállások könnyítése érdekében megállóhely létesíthető a Bolgárkertész utca torkolatában. A Bánki Donát utca egyirányúsítása a téren különösebb forgalmi fennakadást nem okozhat. A zöldidő ugyanis a Füredi út/Ond vezér útja felől érkező oldalon a Bánki Donát utca rovására megnövelhető, tekintettel arra, hogy az egyirányúsítást követően a Bánki Donát utcából érkezők két sávon tudnak a kereszteződés előtt felsorakozni. A Nagy Lajos király útján nagyobb torlódás emiatt nem keletkezhet, lévén hogy a Bolgárkertész utcába a járművek akadályoztatás nélkül tudnak bekanyarodni. A Bánki Donát utcai kétirányú buszközlekedést az utcában található fasor adottságai miatt vetettük el.
A Liget tér kiszolgálásának feladása nehéz döntés, de csúcsidőben a gyorsjárat túl ritka és túl lassú., Liget tér, Budapest (forrás: Istvánfi Péter)
A Volvo-buszok augusztus végétől vannak jelen már munkanapokon is a 32-esen., Örs vezér tere, Budapest (forrás: Istvánfi Péter)
– A Nagy Lajos király útjára merőleges útvonalon közlekedő járatokról történő átszállási kapcsolatok időtöbblete igen csekély mértékű, azt teljes egészében ellensúlyozza a 32-es mainál jóval sűrűbb járatkövetése. Azzal az érvvel, hogy a 82-es trolibuszból már látszik a Bosnyák tér, végképp nem tudunk mit kezdeni. Egyrészt a troliról az Erzsébet királyné úti megállónál is kb. 50-80 méteres gyaloglással elérhető a 32-es (és viszont), másrészt hasonlóan “furcsa” látványban lehet részük azoknak a Vezér út környéki lakosoknak, akik a 82-es trolival csak a Bosnyák piacra szeretnének eljutni, netán Újpalota vagy pláne Rákospalota felé szállnának át valamelyik buszjáratra. A problémáért tehát aligha a 32-es busz, hanem inkább a 82-es troli ügyetlen vonalvezetése felelős. A kihagyott Nagy Lajos király úti megállókból a 32-es egy csúcsidőben 3, napközben 5 perces követésű villamossal elérhető, így ezen utasok érdeksérelme az eddig ellátatlan útvonalon utazást kezdők nyereségéhez képest szemben elenyésző.
– Az útvonal kapcsán tett észrevételeikre reagálva jelezzük, hogy a gyors 7-es és 173-as buszok is a Róna utcát használják garázsmenetekben a Pongrác telep felé. A Róna utca-Thököly út kereszteződésében az indirekt megfordulás különösebb gondot még a javasolt jelzőlámpa átépítés nélkül sem jelent. Ellenkező irányban a 7-es és 73-as buszok megállójába történő beállás problémássága esetén másik megállóhely a Róna utcában vagy a Thököly úton kijelölhető. A Fogarasi út – Róna utca kereszteződésben a szűkület egyszerű szegélykorrekcióval megoldható. A Róna utca növekvő forgalmi terhelése valóban igaz, mindazonáltal a probléma – amennyiben kritikussá válik – a balra kanyarodások korlátozásával és indirekt megfordulási helyek létesítésével elég jól orvosolható lenne.
Álláspontunk tehát nem változott: a Róna utca mint fővárosi főútvonal tömegközlekedési ellátását továbbra is szükségesnek tartjuk, az Önök által leírt érvek véleményünk szerint nem cáfolják azt a kiindulási alapot, hogy a 32-es autóbusz alkalmas a hiányzó láncszem szerepének betöltésére.
Észrevételeik alapján azonban alternatív javaslatot is megfogalmaztunk. Ennek értelmében elképzelhetőnek tartunk olyan megoldást, amelyben a 32-es autóbusz útvonala és megállóhelyei változatlanok maradnak, és paraméteradataiban mindössze annyi változás következik be, hogy a reggeli csúcsórában a viszonylat követése 10-ről 7-8 percre módosul. Ez a reggeli csúcsidőben irányonként 4 plusz indulást és 2 db többlet járművet jelent. Egyidejűleg a 132gy autóbusz megszűnne. Ezzel – a 32-es busz reggeli sűrítését bekalkulálva – heti szinten 3208 kkm teljesítmény szabadul fel. Igény esetén kisebb mértékű sűrítés a délutáni csúcsidőben is elvégezhető.
A Róna utca közlekedésének kiszolgálása érdekében ekkor a Bosnyák térről a korábban leírt Thököly út – Róna utca – Kerepesi út – Örs vezér tere útvonalon (vagy a “B” változat szerint a Bolgárkertész/Bánki Donát utcán át) a 70-es vagy a 77-es autóbusz meghosszabbítható.
A bejárandó vonal 3,6 km-es hosszát tekintve a jelenleg érvényben lévő menetrendek alapján az alábbi többlet teljesítmények adódnak:
70-es autóbusz esetében (Örs vezér tere – Rákospalota, Medimpex)
Munkanap 145+1 menet, csúcsidőben +3; napközben +2 jármű
Szombat 119+1 menet, +2 jármű
Vasárnap 107+1 menet, +1 jármű
etente összesen: 958 menet
Heti összes többlet-teljesítmény: 3449 kkm
(+1 menet az esti 22.00 és 22.40 közötti “lyuk” betömésére)
77-es (és 277-es) autóbusz esetében (Örs vezér tere – Rákosszentmihály – Örs vezér tere); kétirányú körforgalom
Munkanap 149 menet, csúcsidőben +3; napközben +2 jármű
Szombat 135 menet, +2 jármű
Vasárnap 129 menet, +2 jármű
Hetente összesen: 1009 menet
Heti összes többlet teljesítmény: 3632 kkm
Az adatokból látható, hogy az igényelt többlet kocsikilométer gyakorlatilag elhanyagolható mértékű. Ezzel szemben a változtatás hatására összesen 4 db autóbusz üzemeltetése takarítható meg, amely éves szinten százmillió forintos nagyságrendű üzemi megtakarítást jelent. Ebből az összegből a X. kerület közlekedésének javítására is juttatható forrás.
A 70-es vagy 77-es viszonylat meghosszabbítása közötti választásnál a 70-es mellett szól több érv, hiszen ezzel új, jelenleg csak átszállással bejárható közlekedési lehetőség létesülne Rákospalota és az Örs vezér tere között is. A 77-es autóbusz kiválasztását a 70-eshez képest jóval rövidebb körjárati fordulókból fakadó forgalomirányítási előnyök és másik viszonylathoz történő hangolás szükségtelensége indokolhatják. A 70-essel a belső szakaszon párhuzamos 24-es meghosszabbítását körforgalmi rákospalotai végállomása és a Szerencs utcai autópálya kereszteződés zavarérzékenysége miatt nem ajánljuk.
Egyesületünk tehát nem zárkózik el olyan megoldás elől, amely a 32-es busz útvonalának változatlanul hagyásával oldja meg a Róna utca tömegközlekedési alapellátását. Tekintettel azonban arra, hogy a Róna utca fővárosi kezelésű főútvonal és a hiányzó kapcsolat alaphálózati hiányosság, a finanszírozást nem lehet a kerületi önkormányzattól elvárni. Ezért a mindenképpen szükséges tömegközlekedési alapellátás megteremtése többlet forrás nélkül két módon lehetséges: vagy az eredetileg javasolt módon a 32-es átszervezésével, vagy egy másik autóbusz viszonylat (70-es vagy 77-es) útvonalának meghosszabbításával.
A fenti kérdésekben megtisztelő válaszukra és állásfoglalásukra számítunk, válaszunkat tájékoztatás céljából a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya részére is megküldjük.
Budapest, 2006. január 23.
Üdvözlettel:
Horn Gergely
munkacsoport-vezető helyettes
Közlekedésfejlesztés munkacsoport
Vitézy Dávid
munkacsoport-vezető
Közlekedésfejlesztés munkacsoport”
